Geológia
A Geológia latin szó, jelentése földtan. Szakembere a geológus.
A Föld a harmadik bolygó 149,6 millió km-re van a naptól. A legnagyobb kőzetbolygó, átmérője 12 756 km. Átlag hőmérséklete 15 fok. 4,5 milliárd évvel ezelőt keletkezet. Felszínének nagyrészét víz teszi ki.
A Földnek különböző rétegei vannak:
Kéreg: A föld vékony, merev kérgét hosszú törések szabdalják. Vastagsága változó 8-70 km-ig terjed. Nem is teljesen merev mert ún. lemezekből áll melyek elcsúsznak a köpenyen.
Köpeny: A köpeny forró és szilárd, de elég képlkeny ahhoz hogy lassan mozogni tudjon a merev kéreg alatt.
Külső mag: A külső mag nagy körökben mozgó folyékony vasból áll.
Belső mag: Bár a vasból és nikkelből álló belső mag forróbb a külsőnél a hihetetlen nyomás miatt szilárd.
A Földnek légköre is van. Ezt is rétegekre lehet osztani:
VULCANOLÓGIA
A vulcanológia a vulkánokkal foglalkozik, szakembere a vulcanológus. A vulkánok olyan hegyek amik kihült lávából állnak ami kitöréskor kerül a felszínre. Ezeket is lehet osztályozni akár az élőlényeket. A típusok:
Salakkúp: Maximum 300 m magas kerek domb. Hamuból keletkeznek. 30-40 fokos dőlésszögűek.
Lávadóm: Domború oldalai kihűlt lávából álnak. A lassan mozgó láva hamar megszilárdul.
Pajzsvulkán: Átmérőjük jóval nagyobb magasságuknál. Tetejük majdnem sík. Lassú lávafolyások építik fel.
Réteg (összetett) vulkán: Alakja csaknem szimetrikus. A vulkáni por és piroklasztikum rétegenként rakódik rá. Innen kapta nevét. Ez a leghevesebb működésű vulkántipus.
Hasadékvulkán: Hosszú, keskeny kéregfelnyílások, főleg óceáni hátságokban találhatók meg. Kitöréskor rengeteg könyen folyó lávát produkál.